|
|||||||||||||||||
|
Hattersheim történelme
|
|||||||||||||||||
Hattersheim am Main |
 |
||||||||||||||||
|
A Schwarzbach, a termékeny föld és a Majna-síkságban elfoglalt központi fekvés már korán el_segítették a Hattersheim körüli vidék betelepülését. Els_ említés: 1132 Hattersheimet els_ ízben "Heyderesheym" néven említik a mainzi Adalbert érsek okiratában. Maga a helységnév azonban a frank id_szakban végbemen_ korábbi alapításra utal. A helység nyugati kijáratnál a közelmúltban felfedezett temetkezési hely azt bizonyítja, hogy a kelták itt már kb. 2.500 évvel ezel_tt letelepedtek. Hattersheim 1806. évi, Nassaui Hercegségbe történ_ tagolódásáig különböz_ uralkodók gyakorolták felségjogukat, így a Falkensteiniek, Eppsteiniek és Mainziak. 1866-ban Nassau - és így Hattersheim is - Poroszországhoz került. St. Martinus A St. Martinus katolikus plébániatemplom a történelmi óváros aprócska magaslatán fekszik. A templomot 1913. és 1915. között b_vítették. Ennek során az 1747-b_l származó kis barokk el_dtemplomot integrálták a szecessziós újépítmény nyugati részén. 1313. óta bizonyított egy korábbi Isten házának léte. Ebben az évben a hattersheimi katolikus hitközség követelte az okrifteli anyaegyháztól való leválását. Malmok A 20. század kezdetéig a mez_gazdaság mellett Hattersheim öt malma is jelent_s szerepet játszott. Az Altmünster-malmot és a Cronberger-malmot már 1219-ben említik okiratok. Az Engelsmühle nev_, 1710-ben épített malom hajdan Hattersheim legnagyobb munkaadója volt. Már 1770-ben olajmalommá lett átépítve, majd 1910-ben a Német Olajgyárak Egyesülete vette át. Az üzem 80 n_i és férfi munkást foglalkoztatott és a községi adóbevétel 30%-át gazdálkodta ki. 1960-ban utolsó malomüzemként az Altmünster-malom beszüntette termelését. Öreg Postaudvar A nagy forgalmú, Bécsb_l Brüsszelbe vezet_ kelet-nyugati tengely részét képez_ Frankfurt-Mainz középkori, keresked_i oltalmi útvonalon elfoglalt központi helyzete révén Hattersheimnek kimagasló szerep jutott. A Thurn und Taxis fejedelmek itt császári birodalmi posta-, lóváltó- és átszálló állomást hoztak létre. A postaudvar a 18. század végén élte virágkorát. Egészen a 19. századig a vidék egyik legjövedelmez_bb és legjelent_sebb postaállomása volt. Vendégfogadók Hattersheim profitált a nagy átmen_ forgalomból. A Schwarzbach melletti alsó kapu és a Mainzer Landstraße melletti fels_ kapu között olykor nyolc vendéglátóhely is sorakozott egymás mellett. 1818-ban Carl Werle, Adam Werle postamester unokafivére az egykori fels_kapu el_tt megalapította Hattersheim akkori legel_kel_bb vendégfogadóját, a Nassauer Hof-ot. A tehet_s utazók nevüket gyémántgy_r_ikkel vésték be a vendégszoba ablaküvegeibe. A postaudvarral átlósan szemben lév_ - Schlockerhof-ként is nevezett - birtokon ma a város múzeuma található. A hattersheimi kovácsok és bognárok kell_képp el voltak látva munkával, mivel évente a 72.000-es számot is elér_ átutazó lovat, valamint kocsit és hintót kellett ellátniuk. Vasút A Taunus-Vasút Frankfurt-Wiesbaden közötti szakaszának 1839/40. években történ_ megépítése a postai szállítmányok és az utasforgalom sínekre történ_ áthelyez_dését eredményezte és 1867-ben Thum-und-Taxis féle postaállomás végét jelentette. Az 1842-ben elkészült hattersheimi pályaudvar a Rajna-Majna vidék 19. század végi iparosodásának köszönhet_en a személy-, teher- és expresszáru-szállítás rohamos fejl_dését könyvelhette el. Csokoládégyár Hattersheim vasúti összeköttetése és a Majna síkságon elterjedt cukorrépa termesztés 1884-ben a Maingau Cukorgyár alapításához vezettek. Ezzel Hattersheimben kezdetét vette az iparosodás korszaka. 1922-ben az élelmiszert és csokoládét forgalmazó Otto & Quantz GmbH szerezte meg a gyárat, 1929-ben pedig a Sarotti csokoládégyár vette át. A Második Világháború után további jelent_s ipari vállalatok telepedtek itt le. A település legjelent_sebb munkáltatójává azonban a Sarotti AG fejl_dött. 1960-ban a gyár kb. 2.000 foglalkoztatottjával a Main-Taunus járás legnagyobb vállalata volt. Az iparvállalat munkaer_ szükséglete Hattersheim lakosságát gyors növekedésnek indította és a hatvanas években az els_ vendégmunkások számára Hattersheimben nyújtott második hazát. Többszintes épületekb_l álló új lakóterületeket kellett létrehozni, amelyek a település képét tartósan megváltoztatták. Városi jogok 1970. szeptember 11-én Hattersheim városi jogot kapott. 1972-ben Hattersheim am Main néven Eddersheim és Okriftel községekkel új várossá egyesült. |
||||||||||||||||
Tények • számok • tájékoztató
|
||
 TOP
|
||